2016. január 14., csütörtök

39. rész ~ Az éjszaka (+18)


Harry Styles

- Elvihetem a tányérjaikat? - kérdezte udvariasan a pincér, amikor én és Rosie is már befejeztük a desszertet. 
- Igen. - válaszoltam, és reméltem, hogy már nem jön vissza. Semmi bajom az ürgével csak most már kettesben akarok lenni Rosieval. De, mivel úgy van megbeszélve, hogy a desszert után mindenki kimegy innen és csak én maradok itt Rosieval. 
- Ízlett minden? - még egy újabb kérdés a pincértől. 
- Igen, igazán finom volt minden. - válaszolta Rosie, hiszen látta rajtam, hogy már kezd az idegeimre menni a pincér. Csak még én sem tudtam, hogy miért.
A pincér mosolyogva sétált el a tányérjainkkal. Becsukta maga mögött az ajtót, és attól a perctől kezdve csak én Rosie tartózkodtunk a helyiségben.
- Mi bajod volt vele? - kérdezte Rosie. 
- Nem tudom. - sóhajtottam - csak megvolt beszélve, hogy a desszert után mindenki elhagyja az éttermet, hogy csak ketten lehessünk.
- Izgulsz? - mosolyodott el.
- Mondhatjuk, igen. - nevettem fel.
- De hát mitől?
- Nem tudom. Talán, hogy minden jó legyen.
- Harry. Egészen eddig minden rendben volt, hidd el, már semmi sem fog elromlani.
- Igazad van. - elmosolyodtam.
Mosolyogva ivott a borába, és pont abban a pillanatban, amikor lenyelte a fehérbort, megszólalt egy halk, lassú dal. 
Felálltam, és mosolyogva odasétáltam hozzá, azaz tettem pár lépést. Felé nyújtottam a kezemet.
- Rosalie. Megtisztelnél azzal, hogy táncolsz velem?
Szélesen elmosolyodott, és egy nagyot bólintott.
- Nagyon szívesen táncolok Önnel, Mr. Styles. - felállt, és a tenyerét a tenyerembe csúsztatta.
Az étterem közepére vezettem. Magamhoz öleltem. Mind a két kezemmel a derekát fogtam. Ő pedig a tenyereit ráfektette a vállaimra. Így táncoltunk, a zene lassú, kellemes ütemére. 
- Azt olvastam sok helyen, hogy nem igazán tudsz táncolni. - kuncogott.
- Ne higgy az újságoknak, se az internetnek! Nagy hazudozók!
- De te is ezt mondtad nekem. - nevetni kezdett.
- Ó, hát akkor nekem se higgy. - vigyorogtam.
- Nem is hiszek! - vigyorgott szemtelenül.
- Háj! - felháborodva néztem rá - most is táncolok!
- Valld be. Az egyet jobbra, egyet balra, az nem nevezhető táncnak. - nevetett továbbra is.
- De igenis tánc! Már ehhez is elég komoly tudás kell! - húztam fel az orromat sértődötten.
- Sokáig tartott megtanulni ezt a pár lépést, igaz? - szája sarkában ott díszelgett a vigyor, de nagyon örültem, hogy próbálta visszafojtani. Ez ugyanis egy nagyon komoly téma!
- E sem tudod képzelni mennyi időmet vette igénybe. - sóhajtottam fel drámaian, ő belőle pedig kitört a nevetés.
Na, ennyit arról, hogy ez egy komoly téma..
Ahogyan őt néztem, miközben nevet, az ajkaim nekem is automatikusan kanyarodtak felfele és kezdtem el én is nevetni. 

Amikor három nappal ezelőtt kiterveltem, hogy mit fogok csinálni a randevúnkon, akkor nem hittem volna, hogy Rosienak ennyire fog tetszeni. 
Igazából azt hittem nyálasnak fogja tartani, vagy éppen soknak. De az volt a véleményem, hogy ilyet nem sok fiú csinál annak a lánynak, aki tetszik.
Azt pedig egyenesen tudtam, hogy Rosie sem kapott még ilyen leveleket, amik alapján eljut a randevúra.
Szóval miért ne? Úgy voltam vele lesz, ami lesz.
Bár a kis levelek elég nehezen fogalmazódtak meg, mert mindig volt velük valami bajom. Aztán eljutottam arra a szintre, hogy nem dobok ki több papírt. Szépen, gondosan ügyelve a betűkre megírtam a kis papírokat és úgy raktam őket össze, ahogyan azokat fel kell majd használnom. 
És sikerült.
Amikor Rosie belépett és megkapta az utolsó levelet, amit fülig érő szájjal olvasott el, tudtam, hogy sikert értem el ezzel a randival.
Akkor úgy voltam vele, hogy innen már nem alakulhat semmi sem rosszul.
Aggódtam, hogy nem jön el, mert megharagudott, de amint látszik nem, és ha haragudott is rám, akkor ez már elszállt. Nem fogom többé felhozni a témát. Nem akarom, hogy újra magyarázkodnom, vagyis hazudnom kelljen.
Megbocsájtott, nem haragszik. Nekem ennyi elég.
Most pedig? ahogyan a karjaimban tartom és táncolunk a zene ritmusára, vagyis lépegetünk, teljesen elvarázsol.
Gyönyörű ez a lány.
Csodaszép.
Amikor megláttam, először azt hittem nem is az a lány, akit pár nappal ezelőtt láttam. 
De, igen. Ő Rosalie.
De viszont a ruha, amit visel, még csodásabbá teszi. Ragyog benne. Igazat írtam a levelemben, pedig még nem is tudtam, hogy mit fog viselni.

" Ez a hely egyszerűen meseszép, 
de amint ide betérsz minden elhalványul,
hiszen akkor csak a Te ragyogásodat látjuk."


- Rosie. - szólítottam meg. A fejét a vállamra hajtotta időközben, amivel belőlem csak azt váltotta ki, hogy a helyiségben még melegebb lett. Komolyan. Valaki levehetné a fűtést..
- Tessék? - felnézett rám mosolyogva. 
- Nem alszol ma este nálam? Persze, csak ha van kedved. Nézhetnénk valami filmet, meg ehetnénk fagyit.. - basszus Harry..nem biztos, hogy jó ötlet volt ez. Mi van, ha elijesztem? Mi van, ha..
- Oké. Ez jó ötlet. - szakította meg a további gondolataimat, én pedig csak elmosolyodtam, és halkan kifújtam a levegőt. Valószínű a szívemről leesett nagy követ még az előttem álló gyönyörűség is hallotta.
- De forró csoki is van, ugye? - kérdezte Rosie szélesen mosolyogva.
Azonnal tudtam, hogy mire céloz.
- Természetesen. - vigyorogtam - amennyit csak kérsz, annyit kapsz!
- Akkor egy bögrével kérek, a hideg fagyi után. 
- Megbeszéltük. - nevettem, és magamhoz öleltem. A fejét ismét vállaimra hajtotta, és tovább lépegettünk jobbra-balra a zene lassú, melankolikus ütemével.

*****

Amikor másfél óra múlva a házamban voltunk, Rosie ugyanazt a papucsot viselte, mint amikor elsőnek nálam járt.
Kuncogva nézte a lábán a papucsot.
- Meg se szólalj! - figyelmeztettem, és levettem a zakómat, amit csak a fotel karfájára dobtam.
- Még mindig olyan cuki ez a papucs! - nevetett.
- A nővéremé! - jelentettem ki.
- Tudooom. - vigyorgott.
- Nem az enyém ez a rózsaszín papucs. Nem is hordok papucsot.
- Akkor én miért hordjak? - tette csípőre a kezeit. 
- Mert neked kell hordanod. - odaléptem hozzá, és egy lágy csókot leheltem ajkaira - ne ellenkezz.
- Akkor te is vegyél fel papucsot. - suttogta, és a pillantása egy pillanatra az ajkaimra tévedt, majd vissza fel a szemeimbe.
- Nem szeretem a papucsot.
- Én sem.
- De te, ha felfázol, akkor komolyabb bajod is lehet. Azt pedig nem akarom. - hintettem egy puszit az orrára. Elmosolyodott.
- Rendben, oké. Amúgy is tetszik ez a papucs. 
Elmosolyodtam, majd lágyan megcsókoltam. Az ajkaim lassan becézgették, puha ajkait. Nem akartam ennél jobban belemélyedni, így lassan elhúzódtam tőle.
- Akkor elsőnek fagyi, aztán forró csoki? - mosolyodtam el. 
- Igen. Segítsek valamit?
- Igen. Ülj le a kanapéra és a TV műsortárából válassz ki valami filmet. Amilyet csak akarsz.
- Romantikusat is? - vigyorgott. Még nem tudja, hogy vevő vagyok a romantikus filmekre.
- Akár azt is. - vigyorogtam rá. Ő pedig meglepett arccal nézett rám. - Na, mi az? - nevettem - nem nézed ki belőlem?
- Nem! - válaszolta.
- Pedig tényleg. Nem rossz filmek azok. Jó a nagyon nyálasan romantikusat nem nézem meg, de például a Szerelmünk lapjai-t azt szeretem. Az egy nagyon klassz film. 
- Hm. Okozol még meglepetéseket. - nevetett.
- Tele vagyok meglepetésekkel, Rosie. - vigyorogtam.
- Meghiszem azt. - nevetett és leült a kanapéra, csodaszép, vörös ruhájában. 

Amikor fél óra múlva mind a ketten a fagylaltunkat kanalaztuk, és néztük azt a filmet, amit Rosie választott, ami egy vígjáték, megkérdeztem, amire kíváncsi voltam. Vagyis burkoltan fogom neki feltenni a kérdést.
- Hogy hogy elutaztatok Clevedonba? 
- Anyu legjobb barátnője ott lakik, és őket látogattuk meg.
- Oh, értem. Sűrűn mentek oda?
- Nem. - mosolygott - vagyis régebben sokat voltunk, de amikor Lilly megszületett, valamint előtte is, akkor nem mentünk. Vagyis csak anyu. Apu és én nem. 
- És te ilyenkor ott mit csinálsz? Vannak gyerekei anyukád barátnőjének?
- Igen. Egy 4 éves kisfia van, Spencer, 14 éves lánya, Annabelle és egy 21 éves fia, George. George-val mindig is nagyon jó barátságot ápoltunk, és amikor ott voltunk, akkor rengeteg időt együtt töltöttünk. - megmerevedtem. Szóval akkor most is együtt voltak? Van valami komolyabb is közöttük? Bár, ha lenne, akkor nem lenne itt velem..
- És ez a George milyen srác?
- Aranyos. - mosolygott, és furcsán nézett rám - aztán megszakadt a kapcsolatunk, de most megbeszéltük, hogy sűrűbben fogunk találkozni.
- Hogyan? Clevedon nincs közel.
- Londonba jár egyetemre. Csak most hazautazott.
- Ó. - hát persze, hogy mindenkinek Londonba kell járnia egyetemre.. Másik városban nincsen egyetemi oktatás? Mondjuk Dublinban? Az legalább jó messzi van..
- És mit tanul? - kérdezősködtem tovább.
- Grafikusnak.
- Az jó. 
- Igen, szereti. - mosolyogva nézett - de mi ez a sok kérdés?
- Csak érdeklődtem. - vontam meg a vállamat, közben buzgón kanalaztam a fagyimat. Addig sem kell beszélnem.
- Hogy, ha esetleg megfordult a fejedben, hogy én és George, akkor gyorsan felejtsd el. George-val sosem volt közöttünk semmi. Pedig lehetett volna, ha annyira akartuk volna. De nem tettünk semmit annak érdekében, hogy több legyen, mint barátság. 
Végül is. Azt mondta, hogy már régóta jó barátságot ápolnak, akkor már régen lehetett volna valami közöttük, ha annyira akarták volna. De nem lett. Szóval, akkor megnyugodhatok most, ugye?
- Azt hittem, hogy amíg ott voltál addig találtál egy másik srácot, aki nem felejt el téged felhívni.. - sóhajtottam.
- Harry. - lerakta a kis tálkáját, amiben a fagylaltja volt, az asztalra. Közelebb húzódott hozzám - igen, tényleg rosszul esett, mert nem hívtál, de ez még nem jelenti azt, hogy más fiút összeszedek. Azt hiszed megtenném?
- Nem! Tudom, hogy nem. - néztem fel rá - csak mivel megbántottalak..
- Nem, nyugodj meg. Senkit nem szedtem volna össze. Nem hívtál, nem baj. George tanácsolta, hogy este nézzem meg a telefont. Én pedig megnéztem és akkor láttam, hogy írtál. És megfogadtam, hogy nyíltan elmondom az embereknek, hogy mire gondolok. 
- Szóval akkor nem haragszol? - elmosolyodtam.
- Dehogy haragszok. - nevetett - nem, komolyan.
Mosolyogva öleltem magamhoz, ő pedig szorosan fonta nyakam köré karjait. Beszívtam az illatát mélyen, és elmosolyodtam.
Tudtam, hogy megint csak mindent bemagyarázok magamnak, de jót tett a lelkemnek, hogy személyesen is elmondja ezt, nem csak üzenetben. Ilyenkor látom az arcát. Észreveszem, ha hazudik, de nem hazudott. Végig a szemeimbe nézett és mosolygott. 
Visszahelyezkedett a kanapén, a tálkáját felvette az asztalról és onnan folytattuk a filmnézést, ahonnan abbahagytuk. 

- Akkor mehetek én elsőnek tusolni? - kérdezte Rosie, amikor már fent voltunk a szobámba. Írt a szüleinek egy üzenetet, hogy nálam alszik, de elmondása szerint nem is kellett volna, mivel szerinte tudják a szülei, hogy itt fogja tölteni az éjszakát.
- Igen. Adok ruhát. - a szekrényemből előhalásztam egy bokszert és egy pólót, majd odaadtam neki. - Törülközőt találsz a szekrényben, használj amennyit csak szeretnél. - mosolyogtam.
- Rendben, köszönöm. - mosolygott, majd bement a fürdőbe, és becsukta maga után az ajtót. Igazából tusolhatnánk együtt is, mivel láttam már őt meztelenül, de nem sietek ennyire előre.
Nekem már az elég, hogy most itt alszik velem. Vele a legjobb aludni, mert megnyugtat. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért nyugtat meg, csak azt érzem, hogy jobb, ha vele aludhatok. 
Ezerszer jobb. 
Amíg ő tusolt addig elővettem egy tiszta bokszert. Szívesebben aludnék meztelenül, de azt azért nem...Bár, lehet hamarosan lekerülnek rólunk a ruhák, főleg, ha meglátom őt az én ruháimban. 
Amire nem is kellett sokat várnom..
Amint kilépett az ajtón, alaposan végigmértem testét. Nem fogtam vissza magam...azt akartam, hogy lássa milyen reakciót vált ki belőlem, ha az én ruhámban látom.
Felsóhajtottam, ő pedig megilletődve nézett rám.
"El sem tudod képzelni, Rosie, milyen mocskos dolgok járnak most az eszemben.."
Továbbra is ott állt az ajtóban, én pedig hogy enyhítsem a zavarát, odasétáltam és kezeimbe fogtam az arcát. 
- Annyira dögös vagy a ruháimban. - suttogtam, és mélyen a szemeibe néztem.
Nem szólt semmit, csak szemeimbe nézett, és beharapta az alsó ajkát.
Annyira szexin harapta be a száját, hogy muszáj volt odahajolnom, és kiszabadítanom alsó ajkát fogai fogságából. Óvatosan ráharaptam, mire neki egy kis nyöszörgés szakadt fel torka mélyéről.
Annyira felizgat még ez a kis nyögése is.
Nem bírtam. Odahajoltam és ajkaimat éhesen nyomtam az övéire. Nem szórakoztam, és ráharaptam alsó ajkára. Elértem a kívánt hatást. Felnyögött, én pedig nyelvemet átcsúsztattam a szájába, hogy nyelvét kezdjem érzékien kényeztetni nyelvemmel.
A pár pillanatnyi döbbentség után elkezdte mozgatni ajkait, és átkarolta a nyakamat. Ez újabb löketett adott nekem és sokkal mohóbban kezdtem bekebelezni puha száját.
Még szorosabban magamhoz öleltem testét, hogy a legkisebb hely is megszűnjön testeink között. Hajamba túrt, mire egy morgást kapott válaszul.
Iszonyatosan felizgat... Megmutatom neki, hogy mit vált ki belőlem.
Hozzá nyomtam az ágyékomat, ő pedig a számba nyögött, ami még jobban fokozta a vágyamat iránta.
Belenyögött a számba..
Felemeltem a combjainál fogva és a falnak nyomtam. Automatikusan kulcsolta lábait a derekam köré én pedig ágyékomat elkezdtem hozzá nyomni.
Nem tétlenkedett ő sem, és ágyékát ellenem nyomta. Belemarkoltam a hajába és még jobban magamhoz húztam arcát, számat szorosabban tapasztottam a szájára. 
Hagytam, hogy a nyögéseim benne haljanak el.
Kis idő múlva elhúzódtam tőle, és a szemeibe néztem.
- Ha nem akarod, most szólj, mert leállok. Nehezen, de leállok. - ziháltam. Megértem, ha nem akarja, de akkor viszont magamnak kell elintézem a merevedésemet, a fürdőszobában. 
- De akarom. - szapora lélegzete és vágytól csillogó szemei elárulták, hogy igazat mond.
Újra megcsókoltam szenvedélyesen, azonban közben elindultam vele az ágy felé.
Szorosan kapaszkodott belém, és nyomta hozzám a csípőjét.
Ez a lány aztán tudja hogyan kell engem még inkább feltüzelni, azonban, ha azt akarja, hogy elejtsem jó után jár, de akkor a padlón fogom őt a magamévá tenni.
Amint az ágyhoz értem, eldöntöttem rajta. Gyorsan levettem a pólómat, majd kiléptem a nadrágomból, és már másztam is Rosie felé, akinek ajkai duzzadtak voltak, valamint pirosak.
- Annyira kívánatos vagy. - suttogtam a nyakába, majd lágy csókokkal kezdtem beborítani a bőrét.
Zihálni kezdett, én pedig vigyorogva haraptam meg a nyakán puha bőrét, és húztam meg finoman. Felnyögött hangosan és ezzel egy pillanatban nyomta hozzám a csípőjét.
Nyögtem az érzéki érintés miatt, ami több volt, mint érzéki, ugyanis már nagyon, nagyon szűk a bokszerem. 
- Ezt ne. - figyelmeztettem rekedt hanggal. A vágy uralja már az egész testemet - alig bírok magammal.
- Akkor ne játssz tovább, hanem szeretkezzünk! - markolt a hátamba, mire én lehajoltam, és keményen megcsókoltam. Egyik kezemmel mellette támaszkodtam meg, a másikkal pedig a pólója alatt kezdtem simogatni oldalát, majd hasát. Egyre feljebb csúszott a kezem, és amint a melléhez értem, rásimítottam a tenyeremet, és megmarkoltam.
Elhúzódott tőlem és egy jóleső nyögés szakadt fel a szájából.
Kapkodva lehúztam róla pólómat, amit nem is olyan régen vett fel, és a szoba egyik távoli pontjába dobtam. Végig néztem az alattam fekvő lányon, lehajoltam, és a mellét kezdtem a számmal izgatni. Míg az egyiket a számmal, a másikat a kezemmel izgattam.
Az ajkaim és a nyelvem fürgén izgatták mellét. Megszívtam mellbimbóját, mire Rosie reakciója egy hangos nyögés volt. Addig izgattam körkörös mozdulatokkal és szívásokkal mellbimbóját, amíg az keményen, és megnyúlva nem állt. Még egy utolsót végig nyaltam rajta, és rátértem a másik mellére.
Rosie mozgolódott és nyöszörgött alattam. Felnéztem rá. Szemei lehunyva, ajkai elnyíltak az örömtől, amit okoztam neki, és okozok folyamatosan. 
Mikor a másik mellbimbója is ugyanolyan pompában állt, mint a másik, felnéztem a szemeibe, közben ujjaim a hasára csúsztak, le egészen a bokszerembe.
Végig simítottam nőiességén.
- Hm, Rosie. - sóhajtottam, és ujjaimat lassan mozgatni kezdtem - már teljesen készen állsz nekem. - nyöszörögni kezdett. Fejét hátravetette, és megmarkolta az oldalamat. 
Hüvelykujjammal csiklóját kezdtem dörzsölni. Tettemre egy hangos nyögéssel válaszolt, és megfeszült a háta.
Lassan, körkörösen kezdtem izgatni a csiklóját az ujjammal. Kapkodó lélegzettel, lehunyt szemekkel élvezte. Lehajoltam és megcsókoltam, szenvedélyesen, érzékien.
Ugyanilyen tempóban viszonozta csókomat. Szétnyitotta száját, és nyelvemet könnyedén átcsúsztattam.
Másik kezemmel széjjelebb nyitottam lábát, mire ő engedelmesen még széjjelebb tette nekem.
Jó kislány. 
Középső ujjamat lassan feldugtam hüvelyébe. Szájába sóhajtottam, hiszen annyira piszkosul nedves már, és forró. Tudtam, hogy teljesen készen áll, és nem is akarom, hogy így élvezzen el. Még nem. 
Elhúzódtam tőle.
- Nem akarsz az ujjamtól elmenni, ugye? - suttogtam ajkaira, amiket lassan megnyaltam.
- Nem. - zihálta, és jobban oldalamba markolt.
- Helyes. Legközelebb kellően megfoglak ízlelni Rosalie, de most csak végre benned akarok lenni, és érezni nedvességedet, valamint forróságodat. - ujjamat lassan kihúztam belőle, és az ő, valamint az én bokszeremet is gyorsan lehúztam.
Elővettem egy óvszert, kibontottam, és gyorsan felhúztam farkamra. 
Keze eltűnt közöttünk, és határozottan megfogta merev férfiasságomat.
Felnyögtem, ő pedig bátorságot véve nyögésemből, már mozgatni is kezdte rajta a kezét. Gyorsan mozgatta, én pedig hangosan nyögtem.
Tudtam, hogy ha nem hagyja abba, idő előtt fogok az óvszerbe élvezni. Bár nem bánnám, ha a kezétől mennék el, de nem most.
És akkor remélem a csodás szájától..
- Rosie. - nyögtem, amikor megmarkolt. Az őrületbe kerget. Muszáj megállítanom. Megfogtam a kezét és a másikkal együtt határozottan a feje felé emeltem, és lefogtam.


- Ne csináld. - ziháltam - kurva jól csináltad, de most csak benned akarok végre lenni. 
Beharapta alsó ajkát, és vággyal telt szemekkel nézett rám. 
Lassan elengedtem az egyik kezét, és bepozicionáltam magam a hüvelyéhez, majd egy lökéssel végre belé csusszantam. 
Felnyögött hangosan, és lehunyta szemeit.
Annyira jó látni, hogy már csak ez az egy mozdulat ilyen reakciót vált ki belőle. 
Mozogni kezdtem, kezeinket összekulcsoltam.
- Harry. - nyöszörgött hangosan, és lábait a derekam köré fonta. Szélesebbre nyitotta hosszú lábait, így még inkább belé tudtam nyomulni.
Olyan forró és nedves..annyira jó..
Sóhajtottam, és lenéztem Rosiera.
- Élvezd csak, bébi. - suttogtam ajkaira, majd megcsókoltam.
Tudtam, hogy szívesen a hajamba túrna, vagy éppen simogatna, ezért elengedtem a kezeit. Azonnal hajamba túrt, a másik kezével pedig megmarkolta a hátamat.
Nyögtem, és még gyorsabban kezdtem mozogni.
Elhúzódott tőlem, hogy szabadjára engedhesse hangos nyögését, ami nekem az ágyékomba tódult.
Ezek a hangok azok, amik miatt egyre jobban felizgulok és amik eljuttatnak az orgazmushoz.
Még gyorsabban kezdtem mozogni, ezzel párhuzamosan mind a ketten hangosabban nyögtünk. Szorosan kulcsolta lábait a derekamra. Hátamat markolta és karmolta, és ebben a szent pillanatban nem érdekelt, hogy holnap látszódni fog-e. Ő csinálta. Iszonyatosan tetszene, ha szétkarmolná a hátamat.
- Ha..Harry... - nyögte a nevemet, és egyre sűrűsödő nyögései, valamint feszülő teste tudtomra adta, hogy ugyanott jár, ahol én.
Az orgazmus kapujában.
Hajszolni kezdtem mind a kettőnket a  gyönyörért, amit Rosieval együtt akartam átélni.
Megfeszült a teste. Felsikított, amikor teste elérte az örömet. 
Amint megéreztem falai összehúzódását, egy mély, hangos nyögéssel élveztem el.
Levezető mozdulatokat végeztem, hogy az élvezetünket még inkább elnyújtsam.
Remegett a teste és kapkodta a levegőt. 
Ziháltam, de nyomtam egy puha csókot ajkaira, és kihúzódtam belőle. Nyöszörögni kezdett, amikor péniszem kicsúszott a hüvelyéből. Vigyorogva néztem rá, majd a fürdőbe mentem, hogy eldobjam az óvszert. Visszasétáltam a szobába, és elfeküdtem mellette. Magunkra terítettem a takarót, és szorosan magamhoz öleltem.
- Csodás vagy. - suttogtam, és az arcát figyeltem. Elmosolyodott. Az arca ki volt pirulva, és nem tudom, hogy a bókomtól, vagy az elmúlt percek történéseitől. De inkább az utóbbi. 
- Te is. - suttogta - fantasztikus volt.
- Szerintem is. - mosolyogtam, és megpusziltam a homlokát - aludjunk. 
- Nem mész tusolni? - kérdezte halkan, én közben pedig leoltottam az éjjeli lámpát.
- Majd reggel. Jelen pillanatban teljesen ki vagyok elégülve és nem akarok mellőled eljönni. - megkerestem az ajkát a sötétben, és csókot leheltem rá. Kuncogott, és hozzám bújt. Még sötétben is tudtam, hogy elpirult.
- Jó éjszakát, Harry. - elkényelmesedett a karjaimban.
- Jó éjszakát, szépség. - suttogtam. 
Hallgattam, ahogyan légzése egyenletessé válik, és amikor már csak halk szuszogását hallottam, döntöttem úgy, hogy ideje aludni.
Tökéletes estével, tökéletes éjszakával a hátam mögött, valamint ezzel a csodálatos lánnyal a karjaimban léptem én is át az álmok világába. 


Facebook csoport: https://www.facebook.com/groups/796459580475553/

3 megjegyzés:

  1. Sziaaa!!!! Imádlak nagyon jól írsz, imádlaaaaak.
    Én nem tudnék ilyen szuperül blogot vezetni. ( egyszerűen nem megy) de örülök hogy van aki jól ír s fogalmaz ♥♥
    Sok-sok pusziii ♥♥
    Várom a köviit

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm! ♥♥
      Annyira aranyos vagy! :)
      Millió pusziii ♥

      Törlés
  2. Nagyon szépen köszönöm! :) ♥♥
    Örülök, hogy tetszik. Annyira örülök, hogy olvasod! ♥
    Millió puszi: Szandi ♥

    VálaszTörlés