2015. augusztus 1., szombat

6. rész ~ Titokzatos lány


Sziasztok! :)
Meg is érkezett a következő rész, Harry szemszögéből. Lassan elérkezünk ahhoz a pillanathoz, amikor is a titka lelepleződik. Kíváncsi vagyok mit gondoltok mi lehet az a titok. Szóval írjátok le kommentbe, hogy szerintetek Harry mit titkol a fiúk elől. ;)

Tegnap pedig megjelent a fiúk új dala: Drag me  down. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én imádom! ♥ Ez a négy fiú fantasztikus! Csodálatosak. Baromi jó dalt hoztak össze. De ez nem meglepő.:D
De nem is szaporítom tovább a szót. Olvassátok a részt. :)

És írjátok le a véleményeteket valamint, hogy Harry szerintetek mit titkol. Kíváncsi vagyok ti mit gondoltok, mi lehet ez a titok. ;) :D
Jó olvasást! 



Harry Styles




Holnap este 9-kor, Styles. 

  Ha ilyen üzenetet kapok, akkor már tudom, hová kell mennem és mit kell vinnem magammal. Tudom, hogy megint azon a helyen leszek, ahol a feszültség kiszáll a testemből. Ahol nincs média, ahol teljesen kiélhetem magam. Senki nem ítél el azért, mert azt csinálom. Senki nem ismer. Nem tudják hogy én vagyok a népszerű One Direction énekese, Harry Styles. Szimplán egy srác vagyok, aki a többi emberhez hasonlóan, vagyis helyesbítve, többi férfihoz hasonlóan, itt keres nyugodtságot.
- Van kedvetek holnap este elmenni valahova bulizni? - feleszméltem Liam hangjára, aki a társaság tagjaira tekintve tette fel a kérdését. 
- Persze! - mondták a fiúk szinte egyszerre, mire mindannyian nevetni kezdtünk.
- Ó, hát. Ami azt illeti, nem érek rá holnap este. - nem szeretek nekik hazudni, vagy titkolózni előttük, de nem mondhatom el nekik, hogy miért is nem tudok holnap velük tartani. Volt már pár alkalom, amikor hazudnom kellett ez miatt nekik. 4 hónapja csinálom, amit csinálok. És ez alatt az idő alatt sok közös programot hagytam ki. De muszáj volt elmennem. Lemondhattam volna a programomat, de tudtam, hogy ki kell adnom a feszültséget és úgy nem fog menni, ha a fiúkkal és a haverokkal elmegyünk bulizni.
- Mi dolgod van? Csak nem nő ügy? - vigyorgott rám Niall, amolyan "mesélj csak, tesó" arckifejezéssel. Hát igen, ez az én "védjegyem". Ha nem érek rá, akkor nő van a háttérben. A fiúk tudják, hogy nem játszok egy lánnyal sem, és soha nem is játszanék velük, de ők előszeretettel szekálnak azzal, hogy barátnő van a dolgok mögött. Persze ők tudják, hogy ha komoly kapcsolatom lesz, nekik mondom el elsőnek, de olyan már elég régóta nem volt. Nehéz olyan lányt találni, aki nem a pénzed, a hírneved, a csillogás vagy a média miatt van veled.
- Ami azt illeti, de. - hazudtam- egy lánnyal találkozok. 
- És hogy hívják az illetőt? - vigyorogva fordult felém Louis. Érezhetné magát megbántva, amiért nem mondtam semmit a lányról, de nem fog megsértődni. Tudja, hogy, ha komoly  lesz, akkor elmondom. De, amíg csak találkozunk, addig nem. De hát most semmi komoly nincsen, mivel nincs, akivel komoly legyen.
- Még nem árulnék el róla semmit. Nem szeretném.
- Tudod, hogy megbízhatsz bennünk, mert bármi van, mi mindig támogatunk. De megértjük, ha nem akarod elmondani. - mondta Liam mosolyogva. Egyből hányingerem lett a bűntudattól, ami keletkezett a gyomromban. Mindenben támogatnak és én mégis titkolózok előttük. Nem mondom el nekik, amit tudom, hogy elmondhatnék. Lehet undorodnának tőlem...egyáltalán undorodhatunk a legjobb barátunktól? Nem tudom, de ők szerintem undorodva néznének rám, ha megtudnák. Nem akarok a barátaim szemében olyannak látszani, amilyennek nem szeretném, hogy lássanak..
- Majd, ha elakarod mondani, akkor nyugodtan mondd el. Tudjuk, hogy a média sok mindent hazudozik rólad, de ezek nem igazak. Mi tudjuk milyen vagy. - mosolygott rám Zayn biztatóan. 
- Köszönöm srácok. De még nem akarom elmondani. Ez még korai lenne. Majd, ha komolyabb lesz. Még csak ismerkedünk. Nem akarom elkiabálni, hátha nem lesz komoly.
- Megértjük. De azt tudnod kell, hogy mi itt leszünk melletted mindig. - mosolyogtak rám a fiúk, miközben egyetértettek Louisal. 
- Tudom. - mosolyogtam.
- Annyit csak elmondhatsz, hogy hogyan néz ki. - vigyorgott Niall. Ő az a személy, akit soha nem hagy nyugodni, ha valamit nem tud meg. Amikor a Liam a Sophiával megismerkedett egyfolytában a Liam nyakára járt, hogy kikérdezze ki az a lány. Vagy, hogy csak annyit mondjon el mi a neve, és hogyan néz ki. Azaz szinte mindent mondjon el róla. A Niall úgy gondolta, hogy lassan mindent kiszed a Liamből, de ez nem jött össze neki, mert Liam semmit nem árult el Sophiáról. De ír barátunkat azt hittük, hogy sebészetre visszük, annyira fúrta az oldalát a kíváncsiság. 
- De mindig olyan kíváncsi vagy! - nevetett Liam. Szerintem neki is eszébe jutott az, amire én az előbb gondoltam.
- De hát, ha nem mondtok semmit! - emelte fel magasba a kezeit az említett személy, azaz Niall- akkor mindent mondjatok el, vagy semmit! 
- Akkor mindent. - nevetett Zayn. Ő is tudta, hogy Niall inkább ezzel azt akarta hangsúlyozni, hogy mindent mondjunk el. Olyan nincs, hogy nem tud meg ő mindent.
- Valamit mondj el Harry! - nézett rám kimeresztett szemekkel- csak egy kis valamit! Haja és a szeme színét!
  Felnevettem.  Nem tudom egy emberbe hogy szorulhat ennyi kíváncsiság, de én ezt mulatságosnak találom. 
- Barna haja van. - találtam ki egy hajszínt. Mindegy mit mondok, úgysincs senki, akivel ismerkedek. - és barna szeme van. - gondoltam a barna hajhoz, barna szemszínt választok. Van ilyen lány biztosan valahol, csak én nem találkozgatok vele. De így legalább a Niall nem fog azzal idegesíteni, hogy mondjak már valamit el róla.
- Szóval barna hajú, barna szemű. - gondolkodott el. Most dolgozza fel magában ezt a csöpp információt, amit a tudtára adtam a nem létező lányról.
- Így van. De más információt nem adok. - vigyorogva álltam fel a kanapéról és indultam a konyha felé, hogy valami hűsítő folyadékot végre a szervezetembe vigyek. 
- Csak a nevét mondd el! - jött utánam Niall- komolyan nem mondom el a fiúknak!
- Nem mondom el a nevét. Azt kérted, hogy a haja és a szeme színét mondjam el. Hát azt elmondtam. - vettem ki a hűtőből egy vizet, amit a kupak lecsavarása után a szervezetembe is kezdtem juttatni. Muszáj felfrissülnöm, és kapnom belülről egy kis hidegséget, ami lehűt.
- De az nem elég! De aj. Oké. Nem mondasz semmit, nem erőltetem. -sóhajtott- de hogy tudd. Nagyon kíváncsi vagyok! - vigyorgott, majd kiment.
 Nevetve forgattam meg a fejemet. Tudom, hogy nem csak a Niall, hanem a többieket is érdekli a "titokzatos lány", de aki nincsen arról nagyon nehéz beszélni. Nem akarok ennyit össze hazudni nekik, nem akarok a saját hazugságaimba belecsavarodni. Elég, ha ennyit tudnak arról a bizonyos nem létező lányról. 
 Kimentem a többiekhez, akik mindannyian elvoltak nyúlva a kanapén. Látszik mindenkin az, hogy végre pihenhetnek. Pihenhetünk. Ez hiányzott nekünk annyira. Társultam a többiekhez, és az egyik fotelbe helyezkedtem el. Miközben a filmet néztük elővettem a telefonomat, ahol egy SMS-t várt rám, ezúttal Anyámtól. 

 Harry! Reméljük épségben haza értetek. És remélem hogy most már pihensz!:) Ha időd engedi gyere el hozzánk. Nagyon hiányzol nekünk! Főleg nekem! Szeretlek. Millió csók. xx.

Mosolyt csalt az arcomra ez az üzenet. Anyu minden beszélgetéskor, ha írásban, ha beszédben történik, mosolyt csal az arcomra. Erre csak az anyukák képesek. Amikor a legrosszabb passzban vagyok, akkor is megmosolyogtat. Lehet pusztán csak az hogy hallom a hangját, és a nyugodtság jár át. Ha nem beszélek vele, hanem üzenetet küldünk egymásnak, akkor pedig tudom, hogy ő írta nekem az SMS-t. Ő van a telefonja előtt. Nagyon szeretem a családomat. Az Anyukám és a nővérem a legfontosabbak az életemben. Amikor a szüleim elváltak, akkor én velük maradtam, és rettentően szoros családi kötelék alakult ki közöttünk. Gemmával igaz sokszor civakodunk és szekáljuk egymást, de amúgy meg szeretjük a másikat és ezt a magunk módján ki is mutatjuk. Sokszor eljátszottam a gondolattal, hogy Anyunak elmondom azt, amit a fiúknak nem merek, hogy mit csinálok...de nem tudom hogyan fogadná. Ha fiúk undorodnának tőlem, akkor a saját anyámból milyen érzést váltanék ki? 
De mindegy is. A lényeg, hogy bármi legyen, ő az első akire számíthatok. Ő sosem hagy cserben. Mindig kisegít tanácsokkal. Ha rosszat teszek, leszid és elmondja, hogy azt nem kellett volna. De így is - úgy is az ő fia maradok, akit szeret. 

 Itthon vagyunk, igen. Ne haragudj, hogy tegnap nem írtam, de nagyon fáradt voltam és jó volt végre rendesen pihenni. Szerintem pár nap múlva hazamegyek. Szeretlek! Ölelek mindenkit!  xx

Elküldtem az üzenetet, majd a telefont magam mellé tettem. Tudtam, hogy nem fog már visszaírni, mert már most tervezgetni kezdi a menüt,  amit akkor fogyasztunk el, ha otthon leszek. Mosolyt csalt az arcomra a tudat, hogy mindig mennyit készül mikor hazamegyek. Pedig nekem semmi felhajtás nem kell. Nekem elég csak egy kis egyszerű étel és ennyi. De Anyu mindig süt is valamit, és a kedvenc ételeimet készíti el. 
Mosolyogva figyeltem a TV-t, és gondoltam arra, hogy hamarosan otthon leszek a családommal. Azokkal, akikkel annyira szeretek lenni.
A fiúk engem figyeltek vigyorogva, láttam a szemem sarkából. Azt gondolják, hogy a lánnyal beszéltem, és miatta mosolygok.
Pedig, ha tudnák, hogy nincs is semmilyen lány, és ami valójában az igazság...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése